StarGames

A játék menete

A skatnál a játékos különböző játékmódok közül választhat. Az "Új játék" gombra kattintva választható ki a kívánt játékmód. A két játékmód a következő:

Párbajszabály

Itt a 3. játékos a számítógép, aki mindig a licitáló játékos második ellenfeleként játszik. A számítógép ellenfél nincs a nyeremény kiszámításánál figyelembe véve.

Versenyszabály

Amennyiben a játékos ismeri játékostársait és megbízik bennük, ezen játékmód kiválasztása után két valós ellenfél ellen játszhat.

Játékszabályok

A skat egy három vagy többszemélyes kártyajáték. Online változatunkat kettő és három személy játszhatja. A játék a nevét két fedett lapról kapta, melyet skatnak nevezünk. Mindig egy játékos játszik a fennmaradó két ellenfél ellen. Miután kiosztották a lapokat, az ún. "licitálás" segítségével eldől, hogy ki vállalja az egyedül játszó játékos szerepét. Amennyiben a körnek vége és eldőlt, hogy az egyedül játszó játékos, vagy az ellenfelek nyertek-e, a pontok feljegyzésére kerül sor és kezdődhet a következő kör.

A játék célja lehetőleg sok ütést hazavinni és ezáltal minél több pontot szerezni. Csak a nullás-játszmánál fordul meg ez a logika, és az egyedül játszó játékos akkor nyer, ha egy ütést sem vitt haza.

A skat kártya 32 lapból áll (nyolc lap négy színben). Rangsorolásuk alapján a színek a következőek: treff, pikk, kőr és káró.

A kártyák számértéke:

• ász: 11 pont /szem
• tizes: 10 pont
• király: 4 pont
• dáma: 3 pont
• bubi (alsó): 2 pont
• kilenc, nyolc, hét: 0 pont

A skatkártyák összesen tehát 120 pontot adnak ki.

A kártyák jelentése:

A szín-játszmánál mindig az egyik szín az adu. A többi szín rangsora ugyanaz.  A szín-játszma legmagasabb aduja a bubi, a következő színrangsorban: treff, pikk, kőr és káró. Ezután az aduszín hét lapja következik számértékük szerint. A grand- játszmáknál a színük rangsora szerint csakis a bubik az aduk. A nullás-játszmáknál a bubik szintén színnek számítanak. A fordított rangsor a következő: ász, király, dáma, bubi és csak ezután következik a tíz a kilenc, nyolc, és a hét előtt.

Csúcsok:

Csúcsok olyan aduk, melyek a treff bubitól kezdve folyamatos sorrendben következnek. Amennyiben az egyedül játszó játékosnál van a treff bubi (beleértve a két skat kártyát is), a meglévő csúcsai számítanak. Ez azt jelenti, hogy ő csúcsokkal játszik. Ha nincs nála a treff bubi, akkor a hiányzó csúcsai figyelembe lesznek véve. Ekkor csúcsok nélkül játszik. Szín-játszmák legtöbb 11 csúccsal vagy anélkül játszhatóak (négy bubi és hétszer aduszín). Grand-játszmák legtöbb négy csúccsal vagy anélkül (négy bubi) játszhatóak.

A játék kezdete:

Minden játékos tíz lapot kap. Továbbá két skatlap található fedetten az asztal közepén. Az a játékos, aki először kapta meg lapjait, a hívó (zászlóval jelezve), bal szomszédja a középjátékos, a harmadik pedig a hátsójátékos. A hívónak jogában áll, először lépni és elsőként fogadhatja el a többi játékos licitálását és kínálatát.

Licitálás:

Az osztás után a licitálás során dől el, hogy ki fog egyedül játszani. Itt a játékosok kínálhatnak és tarthatnak. A licit mindig 2 játékos között zajlik (először a középjátékos kínál a hívónak).

A licitáló játékos mindig magasabb licitértékeket közöl, melyeket ellenfele az "Igen" kiválasztásával tarthatja és kínálhatja (kínálata mindig előnyben van a licitálóéval szemben), vagy az ellenfél a "Passz" kiválasztásával jelezheti, hogy ő már nem kínál ilyen magas vagy magasabb értéket. Ha a licitáló sem kíván magasabbat kínálni, kiválasztja ő is a "Passz" opciót és a legmagasabb kínálat az ellenfelénél marad.

Az első licitkör nyertese tovább licitál a hátsójátékossal, aki még magasabb kínálatot is bemondhat.

Amennyiben a középjátékos és a hátsójátékos nem kívánnak licitálni, akkor a hívó eldöntheti, hogy ő maga 18-t kínál vagy megszakítják a játékkört.

A minimum licitérték 18, ezt követi a 20, 22, 23, stb. Licitálni csakis lehetséges játékértékekkel megendedett. Az egyedül játszó játékos mindig az, aki a legmagasabb értéket kínálja. Ezután be kell mondania játékát.

A skatlapok felvétele és a bemondások:

Különbséget teszünk skat felvételével történő játszmák és enélküli (kézből való játszmák) között. A skat felvétele azt jelenti, hogy az egyedül játszó játékos az asztalon lévő 2 fedett skatlapot felveszi és cserébe 2 tetszőleges kártyalapot (akár az éppen felvetteket is) fedetten visszahelyezi. A kézből való játszmáknál az egyedül játszó játékos nem használhatja fel a skatot, ezért ezek a játszmák általában több pontot érnek (l. pontozás).

Továbbá mindkét játékcsoportnál különbséget teszünk a szín-, grand- és nullás-játszma között:

Szín-játszma a leggyakoribb skat játékforma. A játékban maximum 11 adu van, a 4 bubi plusz a bemondott aduszín többi kártyalapja. Aduszínek lehetnek: káró, kőr, pikk vagy treff.

Grand-játszmánál a szín-játszmával ellentétben csak 4 adu van éspedig a 4 bubi.

Nullás-játszmánál a játékos megpróbál egy ütést sem vinni. A nullás-játszmában változatlan játékértékek vannak érvényben. Minden nullás-játszmánál a kártyák rangsora: 7, 8, 9, 10, bubi, dáma, király, ász. A null ouvert (terített) és a nullás terített kézből játszmáknál az egyedül játszó játékosnak azonnal le kell tennie és felfednie a tíz saját kártyáját, ezért az első ütés nyilvánosan játszandó.

A lapok kijátszása és letevése:

A játék bemondása után a hívó kijátszik egy lapot. Ezután mindig az a játékos játssza ki lapját, aki az ütést vitte.

Egy kártyalap kijátszása után a bal oldalon ülő játékosnak kell egy lapot letennie. Letevéskor figyelembe kell vennie - majd ezután a hátsójátékosnak is - hogy mindig a kijátszott színt vagy a hívott adut tegye az asztalra.

Az a játékos, aki nem rendelkezik a kijátszott színnel, vagy egy bármilyen más színű kártyát, vagy adut tehet le, tehát üt. Ha adu a hívott szín, ám ez nincs a játékosnak, akkor egy tetszőleges színű, más kártyát kell letennie.

Ütések:

Az ütés a hívó, középső- és hátsójátékos lapjaiból áll. Amint mindhárman kijátszották lapjaikat, az ütés lezárult. Az ütést az a játékos viszi, aki

• a kijátszott szín legmagasabb kártyalapját tette le
• egy olyan színt játszik ki, amelyre azonosat nem lehet letenni, sem felülütni
• a kijátszott színt egyedüliként üti
• a kijátszott színre tett adut felülüti egy nagyobb aduval
• a hívott adunál a legnagyobb adut játssza ki
• adut hív és csak színkártyát tesznek le rá.

Az ütést elvivő játékos játssza ki következőként lapját.

A játékkörnek vége, amikor a játékosok minden kártyájukat kijátszották.

Pontozás

Nullás-játszma:

Minden nullás-játszma alapja egy állandó játékérték: null 23, null kézből 35, null terített 46 und null terített kézből 59. Az egyedül játszó játékos csak akkor nyer, ha nem vitt egy ütést sem.

Szín- vagy grand-játszma:

A játék megnyeréséhez 61 pontot kell az egyedül játszó játékosnak elérnie. Minden szín- vagy grand-játszma változatlan alapértékkel rendelkezik: káró 9, kőr 10, pikk 11, treff 12, grand és terített grand pedig 24.

A skat felvételével történő játszmák nyerési fokozatai:

I. csoport:

• 1 egyszerűen megnyert játék
• 2 schneider megnyerése
• 3 schwarz megnyerése

A skat felvétele nélkül történő játszmák nyerési fokozatai:

II. csoport:

• 2 egyszerűen megnyert játék
• 3 schneider megnyerése
• 4 schneider bemondva
• 5 schwarz megnyerése
• 6 schwarz bemondva
• 7 nyitott játék

Az egyedül játszó játékos egyszerűen nyeri meg játékát 61 ponttal, beleértve a két skatlapot.

Schneider-nek nevezzük azt a játékost, aki 30 vagy kevesebb pontot ért el.

Schwarz-nak nevezzük a játékost, aki nem vitt el egy ütést sem. Egy db. elvitt, pont nélküli ütésnél schneider.

Schneider bemondva és schwarz bemondva csak akkor számít, amikor az egyedül játszó játékos a megfelelő nyerési fokozat kézből való játékánál ezt ténylegesen bemondta. Ha nem éri el, elveszti a játékot a bemondott nyerési fokozatban (legalább). Ha a bemondottnál magasabb nyerési fokozatban nyer, akkor a magasabb számít. Ha az egyedül játszó játékos elveszíti a bemondott nyerési fokozatot, akkor ez nem számítódik duplán. Nyitott/terített mint nyerési fokozat a nyitott szín- és grand-játszmáknál jön számításba. Az egyedül játszó játékosnak itt, nem szabad ütést vinnie. Ezek a játszmák eleve schwarz bemondva játszmának számítanak.

Minden egyes játszma játékértékének elszámolása pontokban történik, ezek függnek:

• - a csoporttól
• - a játék fajtájától és alapértékétől
• - a nyerési fokozatoktól
• - az egyedül játszó játékos rendelkezésére álló csúcslapjaitól, vagy ezek hiányától.

Nyerési fokozatok és csúcsok összeadódnak, ezek eredményezik a játszmák összegét. Ez mindkét játékcsoportban az alábbi módon történhet:

I. osztály (skat felvételével történő játékok): csúcsok (1 - 11) + nyerési fokozatok (1 - 3) = játszmák összege (2 - 14)

II. osztály (kézből való játékok): csúcsok (1 - 11) + nyerési fokozatok (2 - 7) = játszmák összege (3 - 18)

A mindenkori játszmák összege megszorzódik a bemondott játék megfelelő alapértékével és ez adja meg a konkrét játékértéket.

El nem ért bemondásos játék:

Akkor beszélünk el nem ért bemondásos játszmáról, amikor az egyedül játszó játékos egy olyan játszmaértéket szabott meg, amelyet nem tudott elérni. Ebben az esetben, azt a játszmát az egyedül játszó játékos elvesztette.

El nem ért bemondásos játszmának számít az is, amikor a kézből való játéknál az egyedül játszó játékos nem éri el bemondott vagy tartott licitértéket, mivel a skatban még egy fontos adu maradt. Játszmája akkor is elvesztettnek számít, ha ütéseiben több mint 60 pontértéket ért el.

A körök elszámolása az alábbi lépésekben történik:

1. Először a játék pénzértékét számoljuk ki (alaptét * játékérték), pl.: 0,10 * alaptét 18 (játékérték pl. káró 1) = 1,80 euró.
2. Ezután a játékos jutalékát számoljuk ki, ami a példánkban a táblázat szerint az 1,80-nak 9%-a = 0,16 euró.
3. Végül ezt az összeget megszorozzuk a játékosok számával: 0,16 * 3 = 0,48 euró

A nyertes ebben az esetben tehát 3,60 - 0,48 = 3,12 eurót kap. Ha az egyedül játszó játékos mindkét ellenfele nyer, akkor a nyereség elosztódik.

Ha a játékbeállítások alatt limitet állítunk be, akkor az elszámolás természetesen eltérhet a példánktól.